Gellért Fürdő

A gyógyfürdő alapját képező forrásokról és azok jótékony hatásáról már a XV. századtól vannak írásos forrásaink. Evlija Cselebi, török utazó feljegyzései arról tanúskodnak, hogy a fürdőkultúrájukról híres törökök is szívesen használták a Gellért fürdő elődjét, a Sáros fürdőt, amely nevét a medence alján lerakodó iszap rétegről kapta.

A Gellért fürdőt és a hozzá kapcsolódó Gellért Hotelt 1912-1918 között építették, szecessziós stílusban. Az épület 1917-re elkészült, de kapuit csak 1918-ban nyitotta meg. A komplexumot, 1927-ben strandfürdővel bővítik, amelyben hullámmedence is helyet kap. Ilyen medence ekkor még a Csillaghegyi fürdő kivételével sehol sem létezett a világon. 1934-ben pedig a korban szintén luxusnak számító pezsgőfürdővel bővítik az épületet.

A II. világháború végén a női termálfürdőt bombatalálat éri és a Zsolnai pirogránit burkolatú medencék és a fából készült öltözőtér teljesen megsemmisült. A háború után a női rész rekonstrukciójára nem volt elegendő pénz ezért, a lehetőségeknek megfelelően, egyszerűbb szocreál stílusban építették újjá.

A Gellért nagyrekonstrukciója 2007-től kezdődött és az első szakasz 2008-ban már le is zárult. Az első szakaszban felújították a női termált az eredetihez hasonló kerámiával, akadály mentesítették a fürdő nagy részét, eredeti formájába visszaállították az öltözőket, újjávarázsolták az ólomablakokat.

Gellért Fürdő – bibliográfia

Kósa László Fürdőélet a Monarchiában Budapest, 1999, Holnap Kiadó - 270 p.24 cm

Rozsnyai József A Gellért Fürdő és Szálló építésének története In.:Műemlékvédelem 53. évf. 5. sz. (2009), p. 327-338.

Bujdosó Győző A Szent Gellért Gyógyfürdő 2007-2008. évi műemléki rekonstrukciója In.:Műemlékvédelem 53. évf. 5. sz. (2009), p. 339-349

Gellért fürdő jegyárak

Magyarország 1118 Budapest Kelenhegyi út 4-6.